Csíkfalva

Húsvéti locsolás Jobbágyfalván

A rendszerváltás után sok vidéki településen felújították és idei-óráig életben tartották az ősöktől tanult húsvéti hagyományokat, szokásokat. Jobbágyfalván ezeket a kommunista rezsim sem tudta kiölni, és megszakítás nélkül élnek.

Az ünnep mindkét napján délután öntözni indul a féfinép. A sereg elején és végén „hamubotosok” vannak, akik távoltartják az idegeneket, de a rendetlenkedőkre, sorból kilógkra is rácsapnak botjukra kötött zacskójukkal. A menet mindenhová betér, ahol kinyitják nekik a nagykaput, és elmondják, hogy

„eljöttünk hirdetni e kicsiny sereggel,
hogy Krisztus feltámadott e szent ünnep reggel”,

majd fenyőággal meglocsolják a lányokat, nőket a „Jordán vizéből” vett vízzel,

„mert ki e vízből részesül, az vagyon megírva,
hogy az életnek terheit sokkal jobban bírja”.

Természetesen számos csínytevés, „bűn” adódik: ellopják a házigazda kulcsát, hogy „az asszonyához járhassanak”, van aki letegezi a királyt vagy a csapómestert bezárja az illemhelyre, de az illetlen szavakért, a cigarettázásért, telefonálásért, a nem megfelelő megszólításért (bátyámuram, öcsémuram) is bot jár, amit nem úsznak meg a hamubotosok sem, mert zaklatják a „szarkákat” (a menetnek tojást, szalonnát, bort gyűjtögetőket). Este a menet a kultúrotthonba tér be, ahol rántottás vacsora várja őket, majd mindkét este bált tartanak.
A húsvéti fenyőágazást és öntözést mindig valamilyen közösségi célért szervezik, az utóbbi években a bevételt (a helyiek pénzadományát és a báli belépőt) a helyi ravatalozó építésére fordítják.

A menetben készült fényképeket ITT tekintheti meg.