A községben a legelterjedtebb vallás az unitárius. A nyárádszentmártoni unitárius templom 1240-1271 között épült, ma vallási és történelmi műemlék. Sokáig ez volt e vallás utolsó építménye a vidéken, mert innenn keletre már a katolikus vallás az uralkodó. A hívek Nyárádszentmártonból, Csíkfalváról és Jobbágyfalváról valók. Ám az 1820-as években Jobbágyfalván is templom épül és külön egyházközség jön létre. Vadad is Szentmártonhoz tartozott, de az 1700-as évek elején külön vált. Búzaháza ma is Szentmárton filiája.

A református vallás az 1710-es években jelenik meg a községben, amikor Csíkfalván templom épül. Idővel Búzaházán (1830-as évek) és Jobbágyfalván (1950) is saját templomok épülnek, de ma is Csíkfalvához tartoznak.

A római katolikus vallás a 19. században ismét meghonosodik a községben, amikor Búzaházán és Jobbágyfalván templomok és parókia épül. Szentmártonban is van egy kisebb katolikus közösség, de templom nélkül.

A görög katolikus vallásnak főleg Jobbágyfalván voltak hívei a román eredetű zsellérek és jobbágyok körében. Az 1780-as években a jobbágytelkiektől megvásárolnak egy fatemplomocskát, ez 1990-ben tűz áldozata lett, de 2003-ban új kis fatemplomot avattak.

Az új (neoprotestáns) vallások képviselői, a Jehova Tanúi és az adventisták is jelen vannak a községben a 20. század első felétől. Nyárádszentmártonban a jehovistáknak imaházuk is van.

Az ökumenikus oltárt és a mögötte álló kopjafát 2007. szeptember 22-én a falunap keretében avatták fel, készítette Bíró János nyárádszeredai fafaragó. Az ötlet és támogatás Szász Sándor jobbágyfalvi vállalkozótól jött, az emlélmű megálmodójától. Az oltáron a nyitott Biblia és a három történelmi magyar egyház címerei vannak kifaragva. Megemlékezések, ünnepi egyházi szertartások színhelye.