Csíkfalva

Istenek, totemek és emberek

Érdekes foglalkozásokon vehettek részt szerdán a felső-nyárádmenti iskolások, ezeréves időutazást tehettek vissza őseink történelmébe, kultúrájába.

Róvásírást, ősmagyar történelmet és életmódot tanultak két órán át a csoportok

Nemcsak a kisiskolásokat, hanem hatodik-hetedik osztályos diákokat is teljesen lefoglaló oktatási tevékenységekben vettek részt a gyerekek a csíkfalvi iskolában, amelyet a csíkszeredai Kalibáskő erdei iskola szervezett számukra. Egy órán keresztül ismerkedtek a székely-magyar róvásírással, a magyar ősvallással, totemállatokkal és a kereszténységre való áttéréssel, majd egy újabb órára jurtába vonultak, ahol nemcsak annak szerkezetével, a benne lakók helyével és tárgyaival, viseletével ismerkedhettek meg, hanem nyelvünkben élő, de általuk már kevésbé ismert kifejezésekkel is, mint az istenfa, sátorfa, háztűznézés, de azt is megtudták, mit jelent a tüzet őrizni vagy kosarat kapni, és például mit jelent a székely nyelvjárásban a gyermek, az ember és a fehérnép.

A tevékenységeken a csíkfalvi, nyárádremetei, jobbágytelki és nyárádszentmártoni iskolákból érkeztek csoportok, de a helyi kisiskolások is bekukkantottak a jurtába. Sándor Éva szervező tanárnőtől megtudtuk: tavaly részt vettek a jelenlegi nyolcadikosokkal egy ugyanilyen bemutatón, megtetszett nekik és meghívták a Kalibáskő oktatóit. A pdagógus szerint ez a tevékenység egyfajta élménypedagógia, azaz a diákok nem felvételekről, hanem egész közelről ismerhetik meg a tárgyakat, például megtapasztalhatják, milyen lehet jurtában lakni, és gyakorlati ismeretekt szereznek. A tevékenységekre 4-7. osztályosokat hívtak, de főleg a nagyobbak veszik hasznát, mert ők már tanulják a magyarság történetét. Az eredményeket, élményeket ezután fogják kielemezni, de úgy tűnik, a gyerekeknek nagyon tetszett, lelkesedtek a tevékenységekért. Hajdú Sára nyárádszentmártoni tanítónő szenzációsnak találta a foglalakozást, a gyerekekkel együtt ő is beleélte magát abba a világba. A a már történelmet tanuló negyedikes diákok rengeteg olyan többlet tudást szerezhettek, amelyet fel is tudnak dolgozni, de amelynek nagyon utána kell olvasson egy pedagógus, amikor tanórára készül. Tanítványa, Gáspár Evelin számára voltak ismerős dolgok, de újakat is tanult, a legjobban pedig a jurta tetszett. Bakó Dávidnk is nagyon tetszett a foglalkozás, a régi történelmi kifejezések, a viselkedés, a viselet ragadta meg, bár egyes dolgokat már ismert – mondta el a hetedikes jobbágytelki diák.

A tevékenységet vezető Kovács Ildikó lapunknak elmondta: az erdei iskola lényege, hogy a pedagógusok munkáját kiegészítik, érdekessé, kézzelfoghatóvá teszik, olyan keretet biztosítanak az oktatáshoz, amelyet az iskola nem. Egyesületük tizenegy éve működik, és néhány éve már nemcsak székhelyükön, hanem meghívásra az iskolákban is tevékenységeket szerveznek. A mostanit nagyon jól fogadják mindenütt, a kisebbeknek “kedvcsinálónak” szánták, de sok településen a negyedik osztályostól a tizenkettedikesekig mindenki részt vesz benne. Építi és erősíti a magyarságtudatot, és az információk átadása közben egy-egy “szeget is elütnek” a diákok fejébe.

FOTÓK: Gligor Róbert László