Nyulas Ferenc 1758. július 25-én született Köszvényesremetén (Maros-Torda megye). Iskoláit Kolozsváron kezdte, majd Bécsben és Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1788-ban avatták orvosdoktorrá. 1806-tól – 1808. december 27-én bekövetkezett haláláig – Erdély főorvosa volt Kolozsváron.

1800-ban jelent meg Kolozsváron Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen című háromkötetes munkája, amely az első magyar nyelvű, jelentős kémiai tárgyú mű. Ebben a Radna-vidéki vasas borvizek elemző leírását és kémiai vizsgálatait foglalta össze. A vízben oldott anyagok kvantitatív meghatározása során Erdélyben ő alkalmazott először titrimetriát. Említésre méltó eredménye volt, hogy az egyik vízben mangánt mutatott ki (hogy az ásványvizekben mangán is előfordulhat, csak akkor vált köztudomásúvá, amikor Berzelius is rátalált 1807-ben erre az elemre az adolfbergi víz elemzése során).

Nyulas igen tájékozott volt a korabeli kémiai tudományokban. Viszonylag korszerű laboratóriumot szerelt fel Szamosújváron. Az általa használt eszközök képeit is bemutatta könyvében. A háromkötetes munka az első jelentős lépésnek tekinthető a magyar kémiai szaknyelv megteremtésében. A kémiai kifejezésekre viszonylag helyes nyelvérzékkel új szavakat, megnevezéseket alkotott, melyeket szótárba szedve közölt. Nyulas szóhasználatából elég sok megmaradt, ilyen például a sav, a tégely, a folyadék, a lombik, a bontás. Sok új szava (pl. oxigén = savalj, hidrogén = víz-alja) viszont elveszett. Kifejezései jól beleilleszkedtek az akkori magyar beszédbe, egyben a lényeget is érzékeltették.

Kacsó Sándor (1901-1984)
Író, újságíró, szerkesztő. 1901. február 21-én született Mikházán, meghalt Kolozsváron 1984. február 17-én. Kezdettől az Erdélyi Helikon munkaközösségének tagja volt, az úgynevezett székely írócsoporthoz tartozott. Főbb művei: Nagyidő (novellák, Marosvásárhely, 1946); Írók, írások (tanulmányok és cikkek, Bukarest, 1964); Válogatott írások (elbeszélések, karcolatok, 1970); Virág alatt, iszap fölött (önéletrajzi visszaemlékezések I. Bukarest, 1971, 1981); Fogy a virág, gyűl az iszap (önéletrajzi visszaemlékezések II, Bukarest, 1974); Száműzetéseim (versek, Bukarest, 1978); Vakvágányon (Kolozsvár, 1979)

Dr. Birtók Kovács Ferenc (1919-2009)
Jogi diplomáját Kolozsvárott szerezte. A második világháború után, 1945-1948 között a nyárádremetei gimnázium igazgatója volt. A gimnázium bezárása után hivatalnok Szovátán. Megírta és 2003-ban kiadta a falu történetét. 2004-ben megjelent az Aládúcolt élet, tilalmas ösvények című helytörténeti vonatkozásokban gazdag önéletrajzi fogantatású munkája.

Kovács Apollónia (1926-2012)
Szülei: Kovács Lajos és Koszta Katalin voltak. Nyárádremetén gyerekeskedett. Tanulmányait a Józsa Béla Athenaeum színészoktató szakán végezte el Kolozsvárott. 1946-1949 között színésznő volt egy nagyenyedi magántársulatnál. 1949-1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott. 1961-ben Magyarországra települt át, Budapesten élt. Magyar nóta, népdal valamint cigány nóta előadóművész. Nemcsak előadja, hanem gyűjti is a népdalokat, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre. Szigligeti díjjal 14 éves színházi tagság után tüntette ki a Nagyváradi Szigligeti Színház. Apollónia a Magyarnótáért kategória kitüntetettje is. 2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve előadó művészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-ben a megkapta a legrangosabb magyar kitüntetést, a Kossuth-díjat.

Dr. Kakucs Lajos
Történész, ma Németországban, Rüsselsheim városban él. Nyárádremete legfrissebb, tudományos igényű monográfiájának szerzője (Nyárádremete. Falumonográfia, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008).

Kakuts Ágnes (1939-)
1939-ben született Nyárádremetén. 1962-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. 1962-1968 között a Marosvásárhelyi Székely Színház, 1968-1976 között a Nagyváradi Szigligeti Színház, 1976-1987 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház, majd 1987-1994 között a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 2000 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1993-ban Déryné Díjban részesült.

Delimanné Hegyi Mária (1933-)
A nyárádremetei egységes gimnázium első végzettjei közé tartozik. Marosvásárhelyen ipari középiskolát, majd könyvviteli szakot végez. Húszévesen 1953-ban az Előrefővárosi szerkesztőségébe kerül.1954-ben a az Aradon megjelenő Vörös Lobogó helyi hírlapnál helyezkedik el. Nyugdíjas korában kezd el írogatni. Első könyve apja, az 1995-ben elhunyt Hegyi Lajos emlékei alapján megszerkesztett nagysikerű regény:Megveszekedett élet. Nyárádremetei mozaik címmel látott napvilágot 1997-ben. 2012-ben a nyárádremetei templom építése 200. évfordulójára rendezett ünnepségek alkalmából került bemutatásra a Rügybomlástól lombhullásig című 495 oldalas kötete.

Hegyi Lajos (1964-1989)
Számtantanár, nagyreményű fiatal matematikus volt. Gyerekkorának egy részét Nyárárdremetén nagyszüleinél töltötte. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum után matematikai tanulmányait Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1989. december 21-22-én részt vett a marosvásárhelyi forradalmi megmozdulásban. Életét öt golyó oltotta ki. Emlékét a Bolyai Farkas Líceum által létrehozott Hegyi Lajos Alapítvány, az erdélyi magyar líceumok tanulói számára kiírt és évente megrendezett matematikaverseny és egy róla elnevezett marosvásárhelyi utca őrzi.

Deményházán született 1830-ban Balogh Elek gyulafehérvári őrkanonok, Páter Orbán János Alajos (született 1793-ban, meghalt Szamosújváron papságának 62. évében 1878. március 29-én), valamint Kovács Pongrác repülő őrnagy (született 1900-ban, elesett Szlovákiában 1945-ben).