Nyárádremete

Vityal-vára

A Vityal vára minden bizonnyal a tatárjárás után épülhetett, leghamarabb a 13. század második felében, legkésőbb pedig a 14. század elején. Ezt megerősíti a falazáshoz használt habarcs összetétele, amelyben tégladarabkákat is találunk. A hosszas elhanyagolás következtében a vár állapota leromlott, a 15. század közepén pedig már nem újították fel. A falakon több helyen is égésnyomok láthatók, ezek bizonyára nem egy ostrom eredményeképpen keletkeztek, hanem tűzvész, vagy villámcsapás következtében keletkezett tűz okozhatta.

Orbán Balázs így ír Vityál váráról, a Székelyföld leírása c. művében:
“E vár idomát nem elfogadott műalak, hanem a hegy fennlapjának idomzata határozta meg, s miként a hegy lapályos teteje, úgy a vár is körített szögletekkel bíró négyszög alakú volt; a még ölnyi magasságban fennálló várfalak 246 lépés kerületűek. E falak négyláb szélesek, válogatott trachyt-darabokból forró mésszel oly szilárdon épültek, hogy még most is bonthatatlan tömörségben dacolnak az idő romoló hatalmával…”